Publikációk

 

Megjelent tanulmányokOnline cikkek

 

Megjelent tanulmányok

Lisznyai S, Vajda Zs., Ritoók M. (2010) A konzultációs folyamat hatásmodelljei. Budapest: FSZH.

Puskás-Vajda Zs., Lisznyai. S, (2010) Életszakaszok határán: közösségi és egyéni tanulási feladatok. Budapest: FETA. ISBN 978-963-88170-2-0.

Lisznyai. S. (2010) Készülődő felnőttség. Kutatás a fiatalok mentálhigiénés állapota témakörében. In: Puskás-Vajda Zs., Lisznyai. S, (szerk) Életszakaszok határán: közösségi és egyéni tanulási feladatok. Budapest: FETA.

Lisznyai, S. (2010) Támogatott foglalkoztatás és rehabilitáció. In: Juhász M. (szerk.) A foglalkozási rehabilitáció támogatása pszichológiai eszközökkel. Budapest: BME. ISBN: 9789632790961.

Lisznyai Sándor, Puskás-Vajda Zs., Ritoók M. (2010) A tanácsadás teljesítmény-indikátorai és a változás modelljei. Életpálya-tanácsadás, 2010 Vol 2(2), 23-33.

Lisznyai, S. (2005) Elvárások egy segítő kapcsolattal szemben. Felmérés egyetemisták körében a pszichológiai segítségnyújtás iránti igényekről. Alkalmazott Pszichológia, 2005/1.

Hungarian Psychology and the EUROPSY Adaptation Process: Report on the Concluding Conference of the EUROPSY Pilot Project in Hungary.By Lisznyai, Sandor; European Psychologist. 2005 Vol 10(1) 74-76

Lisznyai, S., Kiss, I. (2005) Integráció az egyetemi környezetben és drogfogyasztás. Budapest: FETA-PHARE.

Lisznyai S., Olaszy, Cs. (2005) Terápiás közösségek pszichológiája és drogrehabilitáció. Budapest: FETA-PHARE

Falch, A., Heckmann, W., Lisznyai, S. (2005) Drug Addicted People in Europe. Frankfurt am Main: Peter Lang Publishers. ISBN 978-3-631-50432-1

Lisznyai, S. (2005) University and its discontents. Counseling foreign students at ELTE University, Budapest. Groeningen: FEDORA.

Lisznyai Sándor (2004) A depresszió integrált megjelenési formái.Budapest: ELTE PPK, Kézirat.

Falch,A,, Eriksson, B., Lisznyai, S., Ritoók, M. (2004) Theories of Intervention and Social Change. Frankfurt am Main: Peter Lang Publishers.

Lisznyai, S. (2004) Drug Addiction – A Special Problem for Intervention. In: Falch, A., Heckmann, W., Lisznyai, S.: Drug Addicted People In Europe. Frankfurt am Main: Peter Lang Publishers.

Lisznyai, S. (2003) Professional help and human communication: a context for creative change. In: Erikson, B. et al. szerk.: Theories of intervention and social change. Frankfurt am Main, Peter Lang Publishers, 89-163.

Lisznyai Sándor (2003) A pszichoterápia self-prezentációs elmélete. Alkalmazott Pszichológia, 2003. esettörténet háttérrel. Pszichoterápia, 2005 Augusztus.

Lisznyai Sándor (2003) Rossz közérzet a magyar universitasban. A hallgatói rossz közérzet okai és a tanácsadás lehet?ségei. In: Antalovits Miklós(szerk.) Diáktanácsadók a felsőoktatásban. Budapest: BME.

Lisznyai Sándor (2003) A negatív kampány egy értelmezése: a pszichológiai magyarázat megjelenése a kampányban. Alkamlazott Pszichológia, 2003.

Kőrössy Judit és Lisznyai Sándor (2003) A pénz pszichológiája és a gazdasági szocializáció. In: Hunyady Gy., Székely M.,  (szerk.) Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Lassú Zsuzsa,  Lisznyai Sándor (2003) A tulajdon és a tulajdonlás pszichológiája. In: In: Hunyady Gy., Székely M.,  (szerk.) Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Perczel-Forintos, D., Lisznyai., S., Kiss, I. (2003) Integration Into University Environment. Mental health status as a background to academic career. Annual Congress of the European Association for Cognitive Behavioral Therapy, Prague, 2003 September.

Lisznyai Sándor (2003) A segítő kapcsolat és terápiás attitűdök tervezése a pszichológiai tanácsadásban. Szakdolgozat, Tanácsadó Szakpszichológus Szak, Budapest, ELTE, 2003.

Lisznyai Sándor (2000) Elements of Practical Training of Counselors in Hungary - Psychoanalitic Counseling Approach. AIOSP Berlin, 2000.

Lisznyai Sándor (1999) Development of Counselors Training Courses - Utilizing Theory and Practice EAC Annual Conference, Amsterdam, 1999 November.

Lisznyai Sándor, Ritoók Magda, Vajda Zsuzsa, Monostori Brigitta (1999) Magyar egyetemisták körében végzett felmérés a hallgatók életvezetési stílusának és mentálhigiénés állapotának felmérésére. Budapest: Mentálhigiénés Programiroda.

Lisznyai Sándor (1999) A Magyar Individuálpszichológiai Mozgalom 1945 utáni története. Magyar Pszichológia Szemle, 1999 LIV, 132-154.

Lisznyai Sándor (1996) Daniel Dennett és a tudatfilozófia. MAKOG (Magyar Kognitív Tudomány Egyesület), Gödöllő, 1996.

 

 

 

Online cikkek

 

Mikor vagyunk  „készek”? – Az identitáskrízisek dinamikája 

Tudósítás Dr. Lisznyai Sándor előadásából, a XX. Pszinapszisról, írta: Kiss Dániel

 

„A fiatal felnőttek a legnormálisabb emberek a világon, szeretetteljesek és liberálisak” – mondta Dr. Lisznyai Sándor a XX. Pszinapszison tartott előadásán pénteken. A klinikai szakpszichológus szerint fiatalabbként és idősebbként is csak rosszabbak vagyunk. Ugyanakkor, aki nem élte meg a kamaszkort, az könnyen szerethetetlenné válik.

Pályakezdés pszichológusként – Mikor vagyuk „készek”

A pályakezdők körében úgy tűnik, a pszichológusi pályakezdés során, a pszichológus identitás mintha megkésetten alakulna ki. Kezdő pszichológusokban gyakran megfogalmazódik az a félelmetes kérdés, hogy hogyan lesz egyáltalán esetem? Lisznyai csodálkozik, hogy ez hogy lehet probléma egyáltalán, hiszen Budapesten tizenötszörös a túljelentkezés a kliensek részéről, a praxisképes pszichológusok számához arányosan viszonyítva. A kezdő, de akár már évek óta dolgozó pszichológusokban is nagyon gyakran a „MÉG NEM VAGYOK KÉSZ” érzés az uralkodó. Még 40 éves pszichológusok is sokszor így éreznek, akiknél már felmerül a kérdés, hogy ha eddig nem voltak, akkor mikor lesznek „készek”, hiszen innentől kezdve csak szétesni kezdenek. A félelmek ellenére a felmérések viszont egyértelműen azt mutatják, hogy a tapasztalat és a kompetencia, a tapasztalat és a terápiás hatékonyság között nincs összefüggés, a korrelációk gyakorlatilag 0 körüliek.

Tovább a cikk folytatásához

 

 

 „A sztori mélylélektana valahogy senkit nem érdekel”

Interjú Dr. Lisznyai Sándorral, írta: SzEJ

Kapunyitási pánik, migránsválság, vagy a nemi identitás kérdése. Égető problémák és témák, amelyekben a döntéshozók és más véleményvezérek napi rendszerességgel megnyilvánulnak. Ilyenkor jellemzően tömegekről beszélnek tömegekhez, de eközben ők és a társadalom tagjai is megfeledkeznek az egyéni szintről, a történetek szereplőiről, az érzéseikről és a sorsukról – ez a része, vagyis a sztori mélylélektana valahogy senkit nem érdekel. Nagy kár ez, mert így éppen a lényeg, a valóság veleje, az emberek és a történetük marad ki a diskurzusból. Pedig ezeknek a rendkívül összetett problémáknak a megértésében sokat segíthetne, ha hajlandóak lennénk ezekből legalább egy párat megismerni – vallja Dr. Lisznyai Sándor pszichológus, az ELTE egyetemi adjunktusa, akivel a XX. Pszinapszison tartott előadását követően beszélgettünk.

Tovább a cikk folytatásához

 

 

 

Boldogtalannak lenni művészet: a taigetoszi zuhanás 12 fázisa

Tudósítás Dr. Lisznyai Sándor előadásából a Lisznyai Pszicho Műhely nyílt rendezvényéről, írta: Kiss Dániel

Nem boldognak lenni művészet. Nem a boldogsághoz kell erőfeszítéseket tenni. Ellenkezőleg. Boldogtalannak lenni művészet, a boldogtalansághoz kellenek sorozatos erőfeszítések – dr. Lisznyai Sándortól a párkapcsolati – és munkahelyi kiégés tizenkét fázisáról és azok jellemzőiről tanulhattunk a Lisznyai Pszicho-Műhely legutóbbi, szombati eseményén. 

A Lisznyai Pszicho-Műhely nyílt rendezvényén dr. Lisznyai Sándor (klinikai szakpszichológus) adott elő Biztos, hogy ennél jobban is lehet élni! – önmegvalósítás vs. kiégés címmel a Szatyor Bár galériáján szombaton. Az előadás címéül Csíkszentmihályi Mihálytól kölcsönzött idézet szemlélteti, hogy a gyermek Csíkszentmihályi hogyan reagált az őt ért korai negatív életeseményekre (az utolsó vonattal menekült Velencébe, úgy, hogy közben lőttek rájuk): dühvel. A düh autentikusabb reakció a negatív élethelyzetre, mint a kellemetlen létállapotokra a felnőttek által mutatott melankolikus átélés és beletörődés. A gyermek dühvel reagál arra, hogy olyan ostobaságokkal, mint például a háborúk, felforgatják boldog világát, és felháborodással gondolja: lehet ennél jobban is élni.

Tovább a cikk folytatásához